Az időérzékelés titka régóta foglalkoztat engem.

Izgalmas és „atmoszférikus” témának tartom, főleg a fotózás korrelációjában.

Most megosztom veletek mindazt, amit az eddigi ismereteim alapján érdemesnek tartottam összefoglalni.

Gyerekként végtelenek a nyarak, felnőttként meg repülnek az évek – miért?

Biztosan te is érezted már: gyerekként egy hétvége, egy nyári szünet szinte soha nem akart véget érni. Ma viszont, felnőttként, alig pislogsz kettőt, és már megint karácsony van. De vajon miért érzékeljük ennyire máshogy az időt különböző életszakaszokban?

A válasz több tényezőből áll: pszichológiai, neurológiai és emlékezeti folyamatok együtt alakítják azt, ahogy az idő múlását érzékeljük.

Hogyan alakul ki az időérzék?

A csecsemők még nem érzékelik a percek vagy órák múlását. Számukra minden pillanat „itt és most” történik, de már ők is reagálnak bizonyos ritmikus mintákra – például az anya hangjára – ami a belső időérzék alapját képezi.

• 3-5 éves korban már megjelenik az idő absztraktabb érzékelése: a múlt és a jövő fogalmai elkezdenek formálódni, bár még sok minden „most”-ként jelenik meg, a gyerekek kezdik megérteni a napi rutinokat (pl. reggeli, ebéd, alvásidő) és azok sorrendiségét. 5 éves korukra, a gyerekek már képesek egyszerű eseménysorrendeket feldolgozni és verbálisan is kifejezni: „előbb ettünk, aztán játszottunk”.
• 6-7 éves kor körül a gyerekek már érzékelik a napok, hetek közötti különbséget, és ismerkednek a naptár fogalmával is.
• 9-10 éves kor körül válik igazán tudatossá az idő múlása: a gyerekek jól ismerik az analóg és digitális órát is, ekkor kezdik megérteni teljes egészében a percek, órák, napok, hónapok, évszakok és évek közötti összefüggéseket. 

Ez az a fordulópont, amikor elkezd máshogy működni az időérzékelésük.

Miért tűnik lassabbnak a gyerekkor?

A gyerekkor tele van újdonságokkal. Első lépések, első óvoda, első barátok, első bicikli… Minden nap tele van felfedezéssel, ami erőteljes emléket hagy az agyban. A tudósok ezt memórianyomnak hívják: minél több élmény ér, annál „hosszabbnak” érzékeljük azt az időszakot.

Példa: egy 5 éves gyerek életének 20%-a egyetlen év. Ez alatt a 365 nap alatt rengeteg mérföldkő történik vele. Felnőttként viszont ritkábban élünk át ilyen erős élményeket, ezért rövidnek érezzük az éveinket.

Ezért olyan fontos, hogy a gyerekkorban minél több élményt adjunk és felnőttként is meg tudjunk újulni, merjünk nyitni az újdonságok felé.

A fotózás ebben lesz társ: segít emlékezetessé tenni a szívnek, amit az elménk talán elfeledne.

Miért gyorsul fel az idő érzete felnőttként?

1. Kevesebb újdonság: A rutinok (munka, házimunka, bevásárlás) „összemosódnak” az agyban, és úgy tűnik, mintha egyetlen nagy blokkban történnének. Így érződik gyorsabbnak az idő.

2. Arányok: Egy év egy 40 éves ember életének már csak 2,5%-a. Természetes, hogy rövidebbnek tűnik, mint egy 5 éves gyereknek.

3. Kevesebb mérföldkő: Gyerekként folyamatosan új dolgokat tanulunk. Felnőttként ritkábban vannak nagy változások, ezért kevésbé tagolódik az idő.

Idődilatáció, heurisztika és az „abszolút idő” kérdése

• Idődilatáció: Einstein óta tudjuk, hogy az idő nem abszolút, hanem viszonylagos. Az agyunkban is így működik: az események sűrűsége és intenzitása befolyásolja az időérzékelést.
• Heurisztika: Gyerekként több emléket rögzítünk, ezért hosszabbnak tűnnek az időszakok. Felnőttként a rutin miatt kevesebb emlék születik, és rövidebbnek érződik ugyanannyi idő.
• Abszolút idő? A fizikai idő mindig ugyanúgy telik, de a belső időérzékelésünk teljesen szubjektív.

Hogyan lassíthatjuk le újra az időt?

A tudósok szerint a kulcs az élményekben rejlik:

• próbálj ki új dolgokat,
• utazz, fedezz fel ismeretlen helyeket,
• tölts időt a családoddal minőségi, közös élményekkel,
• szakadj ki a rutinból.

Minden egyes új emlék egy új „horgony”, ami lassítja az idő szubjektív folyását.

És mi köze mindennek a fotózáshoz?

A fotózás maga az idő „megállítása”. Egyetlen pillanatból emléket készítünk, ami évtizedek múlva is előhívja az érzést, a hangulatot, a környezetet.

Én fotósként abban segítek, hogy ne csak megéljétek a közös pillanatokat, hanem meg is őrizzétek őket. Hogy legyenek képek, amik visszahozzák a gyerekkor „lassúságát” és a felnőttévek nagy pillanatait.

Összegzés

• Gyerekként lassabbnak érezzük az időt, mert több az újdonság és az élmény.
• Felnőttként felgyorsul, mert rutinszerűbb az életünk és kevesebb a mérföldkő.
• Az élmények és a közös pillanatok tudatos keresésével újra lassíthatjuk az időt.
• A fotózás segít abban, hogy ezek a pillanatok örökre megmaradjanak.

Ha fontos Neked, hogy a fotózás ne csak egy szolgáltatás, hanem igazi vidám élmény legyen neked és családodnak, szeretnéd, hogy az emlékei valóban visszaadják az életed/életetek hangulatát, akkor én vagyok a fotós, akit keresel!

Ne engedd, hogy elszálljon az idő nyomtalanul – teremts maradandó emlékeket, amelyek visszahozzák a gyerekkor varázsát! Család fotózás. MOST. Ne várj az ünnepekre. A pillanat most van.

Kattints ide a jelentkezéshez.