Flóri, Orsi és Gyuri

Orsival (Canjavec Orsolya) kb. 9 éves korunkban ismerkedtünk össze. Azután külön utakon haladtunk, más iskolába mentem.

Hosszú idő telt el az újabb véletlen találkozásig, majd még egy kicsi mire tinédzser korunkban újra elkezdtünk összejárni.

Sokat róttuk együtt a 11.kerület utcáit, parkjait, később rendszeres vendégek lettünk a “ZP”-ben is.

Nagyon boldog voltam, mikor írt nekem és engem kért meg, hogy fotózzam őket Gyurival(György Benkő) és Flórával a pocakjában.

Gyuri Csepeli születésű, én pedig imádom a Csepel Művek-et, szóval nem volt kérdés, hogy hova megyünk majd.

Nagyon vidám 1 órát töltöttünk együtt és bár elkezdett esni, de végül az ég is megkegyelmezett nekünk.

Őszintén szólva, mikor 1-1 barátom, vagy régi kedves ismerősöm várandós és elindul az anyává válás folyamatán, még mindig nem egészen tudom hova tenni, hiszen közben a szememben és a szívemben még mindig azok a kis “kócos ördögök”, “szeleburdi kisgyerekek”, “féktelen tinédzserek”, “bulizó egyetemisták”.

Kicsit olyan érzés lehet, mint amikor a szülők még mindig egy szűrőn keresztül tekintenek a már régóta felnőtt gyerekeikre.

Hát ez van…DE tele van az a szűrő: SZERETETTEL,NOSZTALGIÁVAL, EMLÉKEKKEL…

Egyszer remélem én is átesem majd ezen a szép átalakulási folyamaton, addig is innen nézem őket retrospektív és sóhajtozom, hogy: “jahjjj, milyen gyorsan felnőnek ezek a gyerekek!”

Nagyon várom, hogy megismerjelek drága Flóra!

Szép fényeket Mindenkinek!