Tévhitek a polgári ceremónia kapcsán – avagy milyen egy klassz esküvői szertartás?
A polgári szertartás kapcsán rengeteg tévhit, kérdés kering a köztudatban.
Hogyan is zajlik pontosan maga a polgári szertartás? Mikor és hol tudjátok megköttetni hivatalosan a házasságot? Mi a különbség az anyakönyvvezető és a szertartásvezető között?
A teendők listája végtelen, de most ebben a cikkben a polgári ceremóniával kapcsolatban szeretnék nektek egy kis támogatással és információval szolgálni.
Az első lépések - vagyis a házassági szándék bejelentése
A házasságkötés csak akkor válik hivatalossá, ha az ifjú pár anyakönyvvezető előtt kimondja a nagy betűs IGEN-t bármelyik anyakönyvi hivatalban.
Általában célszerű és anyagilag praktikus a lakóhelyetek szerintit választani, hisz azt különleges esetekben kedvezményesen, vagy éppenséggel a hivatali órákban teljesen ingyenesen tehetitek meg. Ehhez mindenekelőtt a házassági szándékot kell bejelenteni, majd ezután legkorábban 30 nap múlva tűzhető ki az esküvő dátuma. Időpont kérésére lesz szükségetek, hogy a házassági szándékot bejelentsétek, ehhez az általatok kiszemelt önkormányzat honlapján találhattok elérhetőséget.
Az első előzetes megbeszéléskor egyeztethetitek a szertartás pontos időpontját, hogy hétköznap, vagy hétvégén legyen, valamint a helyszínét, hogy a hivatalban, vagy külsős helyszínen történjen.
Az ügyintézéshez az alábbi személyes adataitokra, iratokra lesz szükség:
- a menyasszony, vőlegény személyazonosításra alkalmas okmánya és a lakcímkártyája;
- születési anyakönyvi kivonata;
- elvált: utolsó válásról szóló záradékkal ellátott házassági anyakönyvi kivonat;
- özvegy: a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a záradékolt házassági anyakönyvi kivonat.
- együtt vonultok be
- külön vonultok be
- a vőlegény már az asztalnál várja menyasszonyát
- a vőlegény egyedül vonul be, majd ott várja a menyasszonyt
- A vőlegény az édesanyjával vonul be, aki a fia jobb oldalán áll
- koszorúslányok vonulnak be (ha vannak) még a menyasszony előtt
- gyűrűhordozó bevonul a koszorúslányok előtt (ha van), lehet ő a család egy pici tagja, esetleg egy házikedvencünkkel is
- majd a menyasszony vonul be egyedül, az édesapjával (menyasszony bal oldalán áll), vagy erre felkért férfi rokonnal/baráttal.
2.SZERTARTÁS
Megkezdődik a szertartás. A szertartás közben lehetnek különféle extrák: pl. homoköntés, gyertyagyújtás, borok összeöntése, a képzeletetek szab csak határt az esküvő kreatív részének. Ha szeretnétek egymásnak fogadalmat mondani, ez a legjobb alkalom! Az IGEN-ek kimondása és a gyűrűk felhúzása után a tanúkkal aláírjátok a hivatalos papírt, ami a házasságotokat igazolja. Ezentúl őrizzétek úgy ezt a dokumentumot, mint a szemetek fényét! Ez a papír fogja igazolni, hogy törvényesen házasságot kötöttetek egymással, az állam által elismert házaspár vagytok.
3.ANYAKÖNYVVEZETŐI KÖSZÖNTŐ
Ez egy olyan köszöntő, amivel gyakorlatilag megnyitja az anyakönyvvezető a polgári szertartást. Ez a köszöntő állhat egy versből, vagy akár egy Rólatok szóló rövid történetből. Itt van talán az egyik legnagyobb különbség az anyakönyvvezető és a szertartásvezető között. Az anyakönyvvezetők általában szép, szívhez szóló, de kevésbé személyes, inkább “nagy könyv szerinti” szertartást tartanak.
Ettől függetlenül találkoztam már olyan lenyűgöző anyakönyvvezetővel, aki valóban egy szívhez szóló és személyes történetet mondott a köszöntője alatt az ifjú párról, viszont tényleg ez a ritkábbik eset.
A szertartásvezetők (nem általánosítva) szinte minden esetben jóval személyesebb köszöntőt tudnak mondani, hisz sokkal alaposabban Veletek vannak a szervezés alatt is, nincsenek akkora rohanásban sem, hiszen általában egy, maximum két párt vállalnak el egy nap, ellentétben az anyakönyvvezetőkkel, akiknek hivatali szerepük miatt ennél van, hogy jóval többet is kell.
Dönthettek amellett, hogy egy napon, egy helyszínen zajlik akár két szertartás is (hivatalos és egy személyesebb), az anyakönyvezető után a szertartásvezető lép színre.
Azonban választhatjátok azt a verziót is, hogy a hivatali esküvőt megtartjátok korábban, akár szűk körben, és a lakodalom napján, a násznép előtt pedig szertartásvezetővel fogadtok egymásnak örök szerelmet. Ebben az esetben a polgári, hivatalos ceremónia kiváló főpróbája lehet a szertartásvezetővel megtartott Nagy Napotoknak.
4.HIVATALOS RÉSZEK
Legmeghatározóbb része az eseménynek, az IGEN-ek kimondása.
Az igenek kimondása után van lehetőség esküvői fogadalomtételre is, amit tapasztalataim szerint még mindig kevesebben szoktak itthon a párok, mint nyugati külföldi országokban, ahol ezek a kis beszédek a ceremónia egyik elengedhetetlen csúcspontjai.
Utána következik az anyakönyv aláírása. Itt az anyakönyvvezető mindenkit egyesével szólít az aláírásra. Először a feleséget, majd a férjet kéri fel. Utánatok a tanúitokat, ugyanilyen sorrendben, majd az anyakönyvvezető írja alá az anyakönyvet.
A gyűrűhúzás követi az aláírást. Ekkor kerül először hivatalosan a gyűrűsujjaitokra a gyűrű.
5.CEREMÓNIA a ceremóniában
A hivatalos részek után az új közös életeteknek szimbólumát tudjátok elkészíteni egy ceremónia keretében. Átalában 2 különálló dologból csináltok egyet.
Ez a szimbólum legtöbbször egy maradandó emlék, amit a közös életetek során magatokkal fogtok vinni, akár fizikailag is, nem csak emlékképként.
Az is fontos, hogy olyan ceremóniát válasszatok, ami valójában mutatja, hogy Ti milyenek vagytok, azaz leginkább Rólatok szól.
Sokféle dolog közül lehet ma már választani, de ezeknek a fantáziátok
- gyertyaceremónia,
- homokceremónia,
- fröccs-ceremónia,
- sörceremónia,
- faültetés,
- luficeremónia,
- kötélceremónia
- és nemrégiben még babérlevél égető ceremóniát is.
6. SZÜLŐ/NAGYSZÜLŐ KÖSZÖNTÉS
A szertartás vége felé közeledve köszönti a pár a szüleiket a köszönőajándékokkal. Gyakran a nagyszülőket is szokták köszönteni a fiatalok, őket is meg lehet lepni egy kedves ajándékkal.
7. KOCCINTÁS
A szertartást az azt vezető személy, a szűk család, tanúk pezsgős koccintása zárja.
8. KIVONULÁS - GRATULÁCIÓK FOGADÁSA
A teljes ceremónia, nem szokott tovább tartani, mint 30 perc. A pár az eseményeket követően ünnepélyesen kivonul. Ehhez is általában előre választanak valami klassz zenét, illetve ez az a pont, amikor a násznép meg szokta őket dobálni rizzsel, konfettivel, virágszirmokkal, vagy éppen galambokat, engednek el.
Szerény véleményem szerint én jobban támogatom a természetet nem károsító, állatokat nem bántó virágszirom dobáló vagy buborék fújó verziót.
Ezután a pár fogadja a gratulációkat, ehhez már a vendégeknek is szoktak italokat felszolgálni koccintáshoz.
Tudtátok, hogy a fent leírtak akár Este is történhetnek?
Egyre gyakrabban találkozok a szakmán belül az esti szertartás fogalmával és ötletével. Megvan ennek is a maga varázsa.
A legtöbb esküvőt nyáron tartják, amikor rettenetes meleg van.
A valóban szép helyszíneknek megvan az a hátránya, hogy nincs elég árnyék, vagy épp ott nincs árnyék, ahol Ti és a násznép helyet foglal.
Hiába csak 30 perc átlagban egy polgári szertartás, az is épp elég tud lenni ahhoz, hogy túl melege legyen az ünneplőknek.
Emiatt is slehet klassz ötlet egy esti, kellemes hűsben megtartott polgári szertartás, szép fényfüzérekkel, gyertyafénnyel.
Természetesen fotósként ez igazi kihívás, hisz sosem lesznek olyan jók és egységesek a fények, mint nappal, illetve sosem fogja egyformán megvilágítani az összes résztvevőt. Nehezebb a násznépet is fotózni, illetve a nagy csoport képet és a kiscsoportos fotókat is vagy érdemes előre elkészíteni, vagy akár a kint helyszín után bentre, nagyobb fényben megcsinálni.
Legyen ez akár fotó, akár videó, szükséges megfelelő mennyiségű fény ahhoz, hogy minőségi legyen a végeredmény is.
Fontos azt is megjegyezni, hogy az esti szertartást jól be kell illeszteni az esküvői forgatókönyvbe.
Legyen este, vagy napközben, kint, vagy bent, hivatalban, vagy külsős helyszínen összességében elmondhatjuk, hogy azok a legjobb szertartások, amik tényleg elmesélik a történetéteteket és megjeleníti a személyiségeteket.
